Karácsonyról megmaradt egy doboznyi mézeskalácsom, ami sajnos az idő múlásával sem akart megpuhulni. Kidobni biztosan nem fogom, mert mint ahogy mindenféle kekszet, ezt is fel lehet használni más süteményben. Beírtam a gugliba, és a kidobott receptek közül ezt választottam, mivel ezt a sütinyalóka dolgot is szerettem volna végre kipróbálni.
A hétvégén Nóri szülinapját ünnepeltük, de sajnos nem volt kapacitásom tortát sütni neki, ezért Apu vett pár szelet tortát a közeli cukrászdában - szégyen :(
Hogy mégis legyen valami Ancsur-féle, indulás előtt az aprítóba dobtam a mézeskalácsokat, és hazahoztam a szükséges eszközökkel együtt (pálcika, szórócukor), útközben a krémsajtot is beszereztem a Sparban.
Nem maradt a recepteben megadott mennyiségű mézeskalácsom, így arányosan csökkentettem a mennyiségeket, ebből nekem 29 golyóm lett.
Hozzávalók:
- 360 g darált mézeskalács
- 27 g puha vaj
- 180 g Philadelphia krémsajt
- 36 g porcukor
- 180 g jó minőségű étcsokoládé
- díszítésnek: szórócukrok, darált mézeskalács
A darált mézeskalácshoz hozzáadjuk a krémsajtot, a puha vajat, a porcukrot és jól összedolgozzuk, majd 20 percre (vagy tovább) hűtőbe tesszük.
A masszánkból tetszőleges nagyságú golyókat formálunk a tenyerünkkel (akkorát, hogy a pálcánk elbírja és ne repedjen szét rajta, illetve csússzon le róla), majd visszatesszük őket a hűtőbe.
Érdemes már ekkor kitervelni, mibe fogjuk szúrni a pálcákat. Én ezzel egy kissé elcsúsztam, úgyhogy a csokimat újra kellett melegítenem. Nem volt itthon hungarocell, így jobb híján a pálcáknál alacsonyabb poharak aljába kristálycukrot/sót öntöttem, s abba helyeztem bele a kész sütiket. (lásd Tapasztalatok)
A csokoládé 2/3-át gőz felett megolvasztjuk, majd amikor már felolvadt lehúzzuk a tűzről, belekeverjük a maradék csokoládét és egy keskeny magas pohárba öntjük. A pálcák végét belemártjuk a csokiba és mindegyik golyóba szúrunk egyet.
Ezután egyesével belemártjuk a sütijeinket az étcsokoládéba, és tetszés szerint szórócukrot vagy morzsát szórunk rá (tegyünk alá egy edényt, amibe a felesleg potyoghat), és szúrjuk bele a hungarocellbe/pohárba őket. Szobahőmérsékleten is megdermednek, de a hűtőbe téve gyorsabban megy a folyamat.
Tapasztalatok:
- Lehet, hogy ez a sütinyalóka dolog a gyerekek körében nagyon népszerű, meg trendi, de azt állapítottam meg, hogy tök felesleges pálcikákat szúrni a golyókba. Sokkal egyszerűbb mindenki élete (készíteni és enni is), ha mártóvillával mártod csokiba, aztán rácson hagyod megszáradni és bonbonhüvelybe teszed a végén.
- A pohár tűrhető megoldás, de közel sem ideális: egyensúlyban kell tartani a sütiket, vigyázni kell arra, hogy össze ne érjenek, illetve ki ne boruljanak... macera!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése