A tanfolyam után azonnal rendeltem az e-bayről mindenféle szilikon formát, illetve hőmérőt is, mert bonbon-lázban égtem. Már hetek óta várom a postát az irodában - jellegzetes fekete nejlonos csomagolásban érkeznek ezek Hong-Kongból, illetve Kínából (ezt ők is megkülönböztetik, úgyhogy én is) -, formák jöttek, de a hőmérő nem. Milán kiderítette, hogy készlethiány van, úgyhogy ne is várjak rá.
Igazából minden reggel szemezek egy hőmérőbolttal a Király utca-Rózsa utca sarkán a troliról, de sose mentem be, mert úgy tudom, hogy a maghőmérők 10.000 Ft körül kaphatók. Nyilván ezért is rendeltem meg a neten, ahol csak 3.500 Ft-ért árulták. Miután ez az üzlet befuccsolt, de a bonbonmániám nem hagyott alább, szerdán munkába menet visszasétáltam a bolthoz, ahol elém tettek háromféle maghőmérőt is, amik a vártnál jóval olcsóbbak voltak. 3.550 Ft-ért vettem egyet, ami 300°C-ig jó, csipog is a kívánt hőmérsékleten ha akarom.
Felkészítettem a családot a hétvégére: bonbont fogunk készíteni.
Vettem fehér csokit is az étcsoki mellé, hogy kicsit változatosabb legyen a dolog. Úgy képzeltem, hogy majd mindenki fog egy szilikonformát, és azokat mind különbözőképpen készítjük el.
Előkészítettük a konyhát délután, s elkezdtem a tanultak alapján csinálni a hüvelyt. Felmelegítettem kb. 30 dkg csokit kb. 42 °C-ra a mikróban, majd a 2/3-át kiöntöttem a pultra (ami nem márvány, csak műanyag) és egy spaklival plusz egy habkártyával elkezdtem hűteni. Tesóm közben méregette a hőmérővel a csokit, de elég lassan hűlt. Nagyjából 32°C-os lehetett a hőmérő szerint, amikor gyanúsan besűrűsödött. Na, nem érdekelt a hőfok, gyorsan belekevertem az edényben maradt 1/3-hoz, de valószínűleg az temperálás nélkül is jól kihűlt már, és csak nem akart folyós lenni. Itt követtem el a hibát, ugyanis hülye módon beleöntöttem a formába. Amiből aztán többet nem akart kifolyni. Végül kiszedtük ujjal, kiskanállal, amennyit csak tudtunk. Nem adtuk fel. Vissza minden az edénybe, mikróban újramelegít.
Mérges lettem a hőmérőre, mert nem hiszem, hogy 32°C-on megdermed a csoki, úgyhogy arra már nem is hallgatam a következő forma megtöltéséhez. Kicsit kevergettem a csokit, azzal hűtöttem. A hőmérő 38°C-ot mutathatott, de kipróbáltam a másik hőfokmérő módszert, vagyis a számhoz tettem a csokit, és nem égetett, picit meleg volt. Zsupsz, öntöttem a formába. Ütögetés, aztán fordítás és rázogatás. Folyt ki szépen belőle a csoki, ahogy kell. Sikerült jól összefröcskölni mindent, de megvolt a hüvely! :)
Eljátszottam ugyanezt a másik formával is, aztán mentek be a hűtőbe.
Ezek után nem akartuk nagyon megbonyolítani az életünket, végül csak egyfajta trüffelkrémet készítettem, alkoholmenteset. Levettem az anyaghányadot, bár fogalmam sem volt, mennyi kellhet.
Trüffelkrém:
- 34 g tejszín
- 100 g étcsoki
- 10 g vaj
A tejszínt megmelegítettem, benne felolvasztottam a csokit, aztán belekevertem a vajat. Egy nejlonzacskóból nyomtam a krémet a hüvelyekbe, talán egy kicsit lehetett volna folyósabb. Összesen 30 bonbon készült, 15-be tettünk mogyorót is, mert épp volt otthon Anyuék kertjéből, de az utolsó 7-be így se jutott már a krémből. Hoztam haza marcipánt, így abból nyomkodtunk bele ezekbe. Vissza hűtőbe.
Hátra volt még a "talpalás", reméltem, hogy a megmaradt csoki elég lesz. Megmelegítettem újra csak úgy érzésre, sikeresen lezártam a formákat.Újra hűlni hagytam.
Kb. fél óra után már nagyon kíváncsi voltam az eredményre, elkezdtem kiszedni őket.A 30-ból össz-vissz egy repedt meg, ezért Anyu gyorsan le is tesztelte, nagyon ízlett neki. Teljesen odavolt, milyen szépek lettek (pedig a gyártási folyamat közben már teljesen feladta :) ). Nekem hiányzik belőle az alkohol kicsit, szerintem az megdobja az ízvilágát, úgyhogy legközelebb olyan lesz!
2014. március 30. Bonbon tanfolyam
Milántól karácsonyra kaptam ezt a képzést, a Bartók Béla úton jártam. Trüffelgolyót és töltött bonbonokat készítettünk kicsit több, mint 3 óra alatt.
A trüffelgyolyókkal kezdtük, ennek leírását itt olvashatjátok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése