Már múltkor elterveztem, hogy az étcsokis pöffeteg alapján elkészítem a fehércsokis verziót. Természetesen ebben az esetben a kakaóport is helyettesíteni kell, erre a kókuszreszeléket szemeltem ki.
Kicsit variáltam a tésztán: egy az egyben helyettesítettem a kakaóport a kókuszreszelékkel, csokiból viszont csak egy táblát használtam. Továbbá mivel a fehércsoki édesebb az étnél, cukorból is kevesebbet tettem bele, és nyírfacukrot használtam, s mivel volt otthon, pár csepp kókusz aromát is adtam hozzá. Mivel nem akartam, hogy túl édes legyen, és a látványban sem volt szerepe, a porcukrot a hempergetésnél teljesen elhagytam.
Tészta:
- 100 g fehércsokoládé
- 375 g liszt
- 80 g kókuszreszelék
- 12 g sütőpor
- 150 g vaj
- 140 g nyírfacukor
- 2 tojás
- 1 dl tej
- némi kókusz aroma
- kristálycukor
Az átszitált lisztet, a kókuszreszeléket és a sütőport összekevertem. A szobahőmérsékletű vajat és a cukrot betettem a gépbe, s minimális fokozaton elkezdtem keverni. Beleütöttem a két tojást, s tovább kevertem. Még ismerkedem a géppel, továbbra se kapcsoltam nagy fokozatra, s többször leállítottam, hogy összekotorjam a tésztát a széléről. Ezután jött az olvasztott csoki, az aroma, a lisztes keverék és a tej, keverés.
A tészta jó ragacsos lett, ahogy múltkor. Kicsit összekapargattam a tésztát, s betettem a hűtőbe, 2 órát kell pihennie.
A kókuszgolyónyi gombócokat belehempergettem a kristálycukorba, s a múltkori tapasztalatok alapján 4 sorba tettem, mindegyikbe 6 darabot. 180°C-on elkezdtem sütni, s figyeltem az időt (elvileg 15 perc). 5 perc után benéztem a sütőbe, s kicsit kétségbe estem. A golyók szépen elterültek, nem tudtam, vajon megállnak-e, vagy teljesen összesülnek. Szerencsére egy idő után megálltak és inkább felfelé kezdtek nőni, mindenesetre itt már tudtam, hogy nem pöffetegek lesznek belőle, s gondolkodni kezdtem az új nevén. Valószínűleg az a hiba, hogy a kókuszreszeléknek több a nedvességtartalma, mint a kakaópornak, ezért kevesebb tejet kell a tésztába tenni. De ez csak egy sejtés egyelőre.
15 perc után kivettem őket, majd egyre rögtön rávetettem magam, és Milánnal is leteszteltettem. Ízre jó, a kókuszt inkább a végén érezni, nem túl édes.
Szóval a recepten még kicsit finomítanom kell, hogy az állaga is jó legyen.
A kókuszgolyónyi gombócokat belehempergettem a kristálycukorba, s a múltkori tapasztalatok alapján 4 sorba tettem, mindegyikbe 6 darabot. 180°C-on elkezdtem sütni, s figyeltem az időt (elvileg 15 perc). 5 perc után benéztem a sütőbe, s kicsit kétségbe estem. A golyók szépen elterültek, nem tudtam, vajon megállnak-e, vagy teljesen összesülnek. Szerencsére egy idő után megálltak és inkább felfelé kezdtek nőni, mindenesetre itt már tudtam, hogy nem pöffetegek lesznek belőle, s gondolkodni kezdtem az új nevén. Valószínűleg az a hiba, hogy a kókuszreszeléknek több a nedvességtartalma, mint a kakaópornak, ezért kevesebb tejet kell a tésztába tenni. De ez csak egy sejtés egyelőre.
15 perc után kivettem őket, majd egyre rögtön rávetettem magam, és Milánnal is leteszteltettem. Ízre jó, a kókuszt inkább a végén érezni, nem túl édes.
Szóval a recepten még kicsit finomítanom kell, hogy az állaga is jó legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése