Mézeskalács

2014. november 22. Az egész család keze műve

Idén jó korán megkezdődött nálunk a Karácsonyra való készülődés. Anyu múlt hét vasárnap azzal búcsúzott el tőlem, hogy a hétvégén mézeskalácsot sütünk. Én nem rajongok ezért a süteményért, nem is szoktam nagyon enni belőle, nem is volt szokás a családban ilyet sütni Karácsonyra. Évekkel ezelőtt Nóri hozott egy jó nagy adag masszát az egyik barátnőjétől, amit megsütöttünk, aztán azóta évről-évre mindenféle recepttel próbálkoztak Anyuval, s lassan hagyománnyá vált.
Idén Anyu egyik kolléganőjétől kérte el a receptjét, ami sokak szerint a tuti. Anyu már szerdán összegyúrta a tésztát. Azt mondta, eleinte por állagú az egész, és azt hitte, ez sosem fog összeállni, de aztán jó sok idő után sikerült összegyúrnia.
  • 1 kg liszt
  • 50 dkg méz
  • 30 dkg cukor
  • 4 tojássárgája
  • 25 dkg margarin
  • 3-4 ek. tej
  • 2 púpozott tk. szódabikarbóna
  • mézes fűszerkeverék
  • citromhéj
A tejben feloldjuk a szódabikarbónát, majd az egészet összegyúrjuk és minimum egy éjszakát a hűtőben tarjuk. Rengeteg lett belőle...
Szombatra terveztük a sütést, átjött Nóri is. Hoztam magammal karácsonyi kiszúrókat, meg a díszítéshez ételfestéket. Ez a felkészülés később kevésnek bizonyult...

Délután kivonultunk a konyhába, még Apu is csatlakozott. Lisztezett deszkán 2-3 mm vastagra nyújtottuk a tésztát, Apu kiszaggatta, aztán sütőpapíros tepsibe pakoltuk őket. Nem szabad nagyon közel tenni őket egymáshoz, mert felpuffadnak, s összenőnek. 180-190°C-on, légkeveréssel kb. 8 percig sütöttük őket.

Csak a felét terveztük megsütni, így is minimum 5 tepsinyi lett. Ennyit tudtam, hogy nem fogok feldíszíteni, úgyhogy egy részét még melegen megkentük tojásfehérjével, hogy fényesek legyenek. Ilyenkor lehet rá színes cukrokat szórni rá, akkor beleragadnak.

Régóta ki akartam próbálni a cukormázat. De nem a sima fehéret, hanem a színes mintázást. Hoztam 7-féle színű festéket, de sajnos az eldobható műanyag habzsákokat elfelejtettem bepakolni. Gondoltam majd simán helyettesítem nejlonzacsival őket, úgyhogy Anyu kimosott nekem párat.
A neten nézegettem, hogyan csinálják a cukormázat. Azt tudom, hogy van többféle állagú, de nem tudtam, nekem milyen kell... A sütibe ugye csak sárgája kellett, így maradt több fehérje is, de nem voltam biztos benne, hogy elég lesz. Aztán nagy meglepetésre azt olvastam, hogy csak egy kell. Nekiláttam az egyik recept alapján, de kicsit kételkedtem abban, hogy egy tojásfehérje felvesz majd 20 dkg porcukrot. De felvett. Szóval:

Cukormáz:
  • 1 tojásfehérje
  • 20 dkg porcukor
  • kis víz
A tojásfehérjét elkezdjük felverni, aztán amikor már habos, részletekben beleöntjük a porcukrot, s felverjük. Kicsit folyósnak kell lennie, a kanállal nézegetjük, hogy tudunk-e egyenletes mázat folyatni. Ha nem, teszünk bele pár csepp vizet, aztán már csak kanállal kevergetjük.
Fogalmam se volt, mennyi kell egy sütire. Úgyhogy nem mertem 7-féle színt keverni ennyi masszából, így csak a legkarácsonyibbakat vettem elő: sárga, piros, zöld. Sokat panaszkodtam már a Wilton festékekre (na jó, a zöldem az Dr.Oetker, de az se jobb), és ez most sem volt másképp. A karácsonyi pirosam inkább rózsaszín, a zöld meg nagyon halvány. Kevertem beléjük egy kis feketét, de sokat nem segített. Sebaj.
Betöltöttem az edénykékből a masszát egy-egy nejlonzacsiba, a sárgával kezdtem, mert rengeteg csillagom volt.
Próbáltam a zacskónak épp csak a legvégét levágni, de túl sok jött belőle egyszerre. Ekkor már tudtam, hogy nem fog úgy menni, ahogy szeretném, de próbáltam kihozni a legjobbat belőle. Körbenyomtam a sütit, mert úgy láttam a videókban, először a peremét kell megrajzolni, aztán fel kell tölteni a közepét. Kicsit sok lett az elsőn a máz. Jobb híján fogpiszkálóval egyengettem a szélét meg a közepét is. Az első néhány darabon tapasztalatokat gyűjtöttem, nem akartam másik színekkel belenyúlni addig, amíg nem tudom, hogy megy ez az egész. Néha ki-kijött valaki a konyhába leskelődni. Anyu az első próbálkozásokra szórt egy kis színes golyót.
Aztán amikor már túl sok egyszínű csillagom volt, elkezdtem a karácsonyfát a zölddel, s rámentem a sárgával. Próbáltam díszeket tenni rá vele, fogpiszkálóval nyúlkáltam bele. Ha pl. egy sárga csillagot (?) akarok a zöldbe csinálni, akkor akárhányszor kihúzom a sárgából a zöldbe a fogpiszkálót, le kell törölni a hegyét (ami kicsit zöld lesz), mert ha újra belenyúlok vele a sárgába, akkor összezöldezi.
Néztem kekszdíszítő videót korábban, amiben szívecskét mintáztak. Csak annyi az egész, hogy pl. egy zöld karácsonyfára nyomunk egy piros pöttyöt, s fogpiszkálóval a pötty fölött beletesszük a fogpiszkálót a zöldbe, majd végighúzzuk a pöttyön és még azon is túl. Ha több szívet szeretnénk, akkor pl. körbepöttyözhetjük - persze lyukakat hagyva - a csillag közepét, s egy mozdulattal (na jó, nekem eggyel nem ment, pert forogni kell közben) áthúzzuk az összesen a fogpiszkálót.

Összességében egész elégedett vagyok. Bár ez a néhány süti (na, a képen azért nem az összes van rajta :) ) nagyjából két órányi munkám volt, de normális eszközök és tapasztalat nélkül. Legközelebb már jobban fog menni.



2014. december 7.

Rendeltem a Tchibo-ból karácsonyra sütikiszúrókat, illetve keksznyomó szettet. Mivel jó sok mézeskalács massza maradt, a maradékot kisütöttem ma, gondoltam, kipróbálom az új szerzeményeket. A bögrére tehetők beváltak, a keksznyomót erre nem lehet használni, mert megpuffad, s nem látszódnak a minták rajta.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése