2015. február 8., "Csak úgy, evésre"
Délután nézegettem az Ágitól kapott Rama sütikönyveimet, hogy a pénteki PM összejövetelre találjak valami sütit, amit már előre elkészíthetek. Miután kiválasztottam két tartós süteményt, Milán megkérdezte, nem akarnék-e valami puhát sütni. Kicsit meglepődtem, pláne, hogy ott volt még egy szelet Nóri tortájából, de eszembe jutott egy valami, amit már ki akartam próbálni. Ezt is a norvég oldalról szedtem, bele se gondoltam, hogy esetleg ez is rossz lesz.
A lényege az, hogy a piskóta közé lekvárral kevert tejszínhabot tesz. Úgyis annyi lekvárom van itthon. A hűtőben szilva- és málnalekvár-maradékok vannak, azok szerintem nem illenek ehhez annyira. Így a kamrából vettem elő az eper-rebarbara lekváromat.
Először is sütöttem egy piskótát 3 tojásból a 18 cm átmérőjű formában. Aztán a maradék habtejszínemet (kb. 2,7 dl) felvertem. A recept szerint kb. fele annyi lekvár kell ehhez a mennyiséghez, így kicsit átkevertem egy kis üvegnyit (kb. 1,5 dl volt), majd belekevertem a habba. Megkóstoltam, de nem nagyon volt íze, vagyis a lekvár nem érződött benne. Lehet, hogy a norvég dzsemek intenzívebb ízűek, vagy akár a bolti is lehet, hogy az, de nekem nem volt elég, beletettem még egy kis üveggel. Szóval végül nagyjából 1:1 arányban lett a tejszínhab és a lekvár.
Szétvágtam a piskótát kettőbe, az alját visszatettem a formába és úgy töltöttem be a tortát. A tejszínhabba nem tettem se zselatint, se habfixálót, így inkább biztosra mentem. A krém 2/3-át rákentem, majd a piskóta másik felét rátettem, s lekentem a maradék krémmel (így nem szárad ki). Nem díszítettem sehogy, mert ez most csak nekünk készült evésre. :) Nyáron lehetne rá sok gyümit tenni.
Finom üde ízű :)
Tipp: A lekvárt keverjük el először a felvert tejszínhab 1/3-ában, s utána adjuk hozzá óvatosan a többi habot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése