Ismét eltelt egy év, idén Krisztiékhez voltunk hivatalosak szilveszterre. Zsuzsi (már csak azért is leírom, mert mondtad :) ) 29-én felhívott, hogy lenne kedvem/időm tortát készíteni Kriszti születésnapjára. Persze szívesen vállaltam, rögtön elkezdett pörögni az agyam, hogy milyen legyen kívül-belül.
Nem akartam megint csokisat sütni, mert tavaly is olyat kapott, de mindenképpen marcipán borításút szerettem volna, mert Tomi azt nagyon szereti. Bár már nem feltétlenül kellett volna, én azért zablisztben, nyírfacukorban és mandulatejben gondolkodtam továbbra is.
Szerettem volna valami újat kipróbálni, és mivel van itthon sok saját dió, erre kerestem receptet. Ismét Gáborhoz fordultam, s találtam is egy tortát itt, de a tésztája annyira nem tetszett. Úgyhogy úgy döntöttem, sima diós piskótát sütök, s azt töltöm be ennek a krémjével.
Diós felvert:
- 6 tojás
- 12 dkg nyírfacukor
- 11 dkg zabliszt
- 1 dkg darált dió
A tojásokat szétválasztottam, a sárgákat a cukor 1/3-ával habosra kevertem, majd a tojásfehérjét 70%-ig felvertem, hozzáadtam a cukor 2/3-át, és kemény habbá vertem.
A fehérjéből egy habkártyányival fellazítottam a sárgás részt, közben a diós lisztet apránként beleszitáltam. Szilikon spatulával gyors, óvatos mozdulatokkal összekevertem a tésztát.
A már előkészített sütőpapíros sütőlemezre helyezem a tortakarikát, s a tésztát beleöntöm, elegyengetem. 170°C-on 30-35 perc alatt kisül. Miután kivettem, tetejét liszttel megszórtam, megfordítottam.
Amíg hűlt a tészta, elkészítettem a krémet. A receptet levettem úgy, hogy 18 adagra szóljon, gondoltam ez egy 16 szeletes tortára elég lesz.
Diós krém:
- 8 g vaj
- 150 ml mandula- vagy rizstej
- 2 jól púpozott evőkanál nyírfacukor
- 2 jól púpozott evőkanál zabliszt
- 1 db tojás
- 150 g vaj
- 150 g nyírfacukor
- 75 g darált/tört dió
A hozzávalók első feléből besamelt készítettem: A vajat megolvasztom, hozzáöntöm a tejet és a cukrot, mindezt felmelegítem. Egy pár evőkanál forró tejjel elkeverem a zablisztet, és aztán ezt a többi tejhez adom, majd sűrűre főzöm. Nekem kissé csomós lett, próbáltam szétnyomkodni a lisztgumókat, de nem teljesen sikerült. Hagytam kihűlni, amikor langyos lett, beleütöttem a tojást, s jól elkevertem.A vajat és a cukrot habverővel elkeverem, majd hozzáadom a diót. A kihűlt besamelt habverővel elkevertem a vajas krémben, így nem volt az sem probléma, hogy kicsit csomós volt. Elég kevésnek tűnt, de mivel a recept azt írta, hogy csak vékonyan kell kenni, reméltem, hogy elég lesz. Megkóstoltam, finom volt, és elég édes is, így ez még inkább megnyugtatott a mennyiség megfelelőségével kapcsolatban.
Pár órát hűlt a krém a hűtőben, kicsit sok s volt ez, mert nagyon megdermedt, ki kellett engednie, hogy kenni lehessen.
A tésztát éles késsel 3-ba vágtam, a krémet szemmel 3 felé osztottam, s nagyon vékonyan megkentem az első lapot, aztán betöltöttem a tortát. Estére hagytam dermedni, a díszítést másnapra hagytam.
A türkiz, mint kedvenc szín, továbbra is maradt Krisztinél, így ez alap volt. Eleinte más díszítést terveztem el, de a kör alakú torta miatt változtattam rajta. A nyitott marcipánburkolat egy új technika, kihívás volt. Itt olvastam utána, hogyan is csináljam.
Kivágtam sütőpapírból egy kisebb kört (kb. 8 cm átmérőjű), s a torta tetejének közepére tettem. Ez azért kell, hogy majd a marcipán ne legyen krémes, illetve hogy ne vágjak bele a tortába.
Azt szerettem volna, hogy a kihajtott rész kétszínű legyen, ezért elsőként egy maréknyi színezetlen marcipánt gyúrtam be, majd kinyújtottam, s a torta tetejére terítettem. Kizárólag a tetejére.
Ezután beszíneztem 35 dkg marcipánt kék ételfestékkel türkizre, kinyújtottam, aztán beburkoltam vele a tortát. Az aljára sima marcipánból tettem egy szegélyt, aztán jött a vágás...
Mindig felezzük a vágásokat, ahogy a tortát is szeljük.
Óvatosan egyesével kihajtogattam a füleket.
Amikor kihajtottam az összeset, ki kellett szedni a sütőpapírt. Késsel kicsit szét kellett szakítani, hogy hogy alá tudjak nyúlni. Kicsit húzta magával a krémet, de szerencsére nem kentem össze semmit. :)
Ágiéktól kaptam színes gabonapelyhecskéket, ebből szórtam a közepébe, meg a tortára.
A türkiz, mint kedvenc szín, továbbra is maradt Krisztinél, így ez alap volt. Eleinte más díszítést terveztem el, de a kör alakú torta miatt változtattam rajta. A nyitott marcipánburkolat egy új technika, kihívás volt. Itt olvastam utána, hogyan is csináljam.
Kivágtam sütőpapírból egy kisebb kört (kb. 8 cm átmérőjű), s a torta tetejének közepére tettem. Ez azért kell, hogy majd a marcipán ne legyen krémes, illetve hogy ne vágjak bele a tortába.
Azt szerettem volna, hogy a kihajtott rész kétszínű legyen, ezért elsőként egy maréknyi színezetlen marcipánt gyúrtam be, majd kinyújtottam, s a torta tetejére terítettem. Kizárólag a tetejére.
Ezután beszíneztem 35 dkg marcipánt kék ételfestékkel türkizre, kinyújtottam, aztán beburkoltam vele a tortát. Az aljára sima marcipánból tettem egy szegélyt, aztán jött a vágás...
Mindig felezzük a vágásokat, ahogy a tortát is szeljük.
Óvatosan egyesével kihajtogattam a füleket.
Amikor kihajtottam az összeset, ki kellett szedni a sütőpapírt. Késsel kicsit szét kellett szakítani, hogy hogy alá tudjak nyúlni. Kicsit húzta magával a krémet, de szerencsére nem kentem össze semmit. :)
Ágiéktól kaptam színes gabonapelyhecskéket, ebből szórtam a közepébe, meg a tortára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése